Szombaton városunk Nemzeti Emlékhelye is kinyitotta kapuját, hogy a látogatók jobban megismerhessék a magyar királyok egykori koronázótemplomának kincseit. A szakvezetéseken és múzeumpedagógiai foglalkozásokon túl az érdeklődők egy animációs filmen keresztül követhették, hogyan épült fel a Nagyboldogasszony-bazilika. Az érdeklődők megcsodálhatták a korabeli ékszereket, ruházatokat, hagyományőrzők pedig különleges hangszer- és fegyverbemutatókat tartottak.
A Nemzeti Örökség Intézete kezdeményezte, hogy 2016-tól a Kulturális Örökség Napjai és a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz hasonlóan az emlékhelyeknek is legyen egy közös programnapjuk. Május 14-én Székesfehérvár Nemzeti Emlékhelye is kinyitotta kapuját, hogy a történelem szerelmesei felfedezhessék a Nagyboldogasszony bazilika titkait.
Az István király által építtetett egykori koronázótemplom falai között harminchat magyar királyt koronáztak meg. Szent Istvánon és fián, Imre hercegen kívül tizennégy királyunk választotta a templomot végső nyughelyéül is. Államalapítónk szarkofágját a Szent István-mauzóleum őrzi. Körülötte a falakon Aba-Novák Vilmos történelmi seccóján nyomon követhető a Szent Korona története és a Szent Jobb legendája.
Az első Nemzeti Emlékhelyek Napján az esős idő ellenére sokan látogattak el a történelmi feltöltődést és izgalmas programokat kínáló rendezvényre. A nap a Sub Rosa régizenei együttes köszöntő koncertjével indult. A szakavatott vezetés melletti területbejárásokon és a múzeumpedagógiai foglalkozásokon túl az érdeklődők egy háromdimenziós, animációs filmen át is élhették, hogy épült fel és alakult át az évszázadok alatt a Nagyboldogasszony-bazilika.
 A délelőtti középkori esküvő az időjárás miatt elmaradt, de délután már helyi zenészekkel és színjátszókkal feleleveníthették a középkori liturgiát hűen követő szertartásokat. A látogatók megcsodálhatták a korabeli ékszereket, ruházatokat is, a hagyományőrzők pedig különleges hangszer- és fegyverbemutatókat tartottak. Az ifjú ara megkoronázására a ’Bazilikában’ került sor, a történet felelevenítette az ehhez kapcsolható kulcs, szenteltvíz tartó és a korona jellemzőit – a Nemzeti Emlékhely kincseire utalva. Az esküvő ceremóniájához tartozott a felsorakozott zászlók és az Esztergomi érsek által végzett szertartáshoz használt királyi hatalom jelképeinek bemutatása is. A királyi kézfogót követte az ünnepség, a lakodalom, zenével, akrobatákkal, tűzzsonglőrökkel és tánccal, amelybe a közönséget is invitálták, bevonták a játszók. A középkori esküvő Kozáry Ferenc rendezésében elevenedett meg, a produkcióban a Szabad Színház társulata, a Sub Rosa régizenei együttes, valamint akrobata gyermekek és tűzzsonglőrök működtek közre.
 A nap folyamán többször visszatérő zápor az esti programokat is átírta, így fél ötkor a Középkori romkertben még meghiúsult a Szent Korona Kórus és a Vox Mirabilis Kamarakórus közös produkciója, de a felvidéki és székesfehérvári kórusok később mindenkit kárpótoltak az első ízben megrendezett Nemzeti Emlékhelyek napjának méltó lezárásaként felcsendülő közös ünnepi koncertjükkel a Városháza Dísztermében. | 
