A darab története szerint Figaro és Susana esküvőjükre készülnek. Almaviva gróf – a gazdájuk – azonban érvényesíteni akarja a feudális előjogot, az első éjszaka jogát. Ugyanakkor féltékeny Querubínra, a mindenkinek udvarló kis apródra, aki feleségét, a grófnét is megkörnyékezi. A grófné – férje állandó gyanúsítgatása miatt – a jegyespárral szövetkezik.. Beumarchais híres vígjátéka, a Figaro házassága élesen ostorozza az arisztokráciát. A téma érzékeny volta miatt a színdarabot a korabeli cenzúra betiltotta Franciaországban, majd Bécsben is.

Beaumarchais megújította a vígjátékot, visszahelyezte jogaiba a mozgalmas, pergő cselekményt, megélénkítette az ellaposodott dialógust. Alakjai szellemesek, sziporkázó nyelvet beszélnek. S bár gyakran használt bohózati fogásokat, azt vallotta, hogy a színműnek a hősök helyzetére kell épülnie. A király színe előtt Beaumarchais nem kisebb rajongója, mint Marie Antoinette szervezte meg a darab felolvasását, amelyet XVI. Lajos az elragadtatás és a felháborodás kommentárjaival kísért, és egyre gyakrabban kiáltott fel: „Ez túl messzire megy! Ez illetlen!” Meghallva Figaro ötödik felvonásbeli arisztokráciát támadó monológját, felugrott, és prófétai megérzéssel így kiáltott fel: „A darabot sohasem fogják játszani. Ennek a darabnak az előadása veszélyes következetlenség lenne, hacsak nem akarnák előbb a Bastille-t lerombolni.” Később mégis engedélyezték a bemutatót: 1784. április 24-én sor került a tizennyolcadik századi francia színház legfontosabb premierjére.

 

A Vörösmarty Színházban november 5-én lesz a Figaro házassága bemutatója Hargitai Iván rendezésében. Főbb szerepekben Hirtling Istvánt, Lábodi Ádámot, Varga Gabriellát és Pálya Pompóniát láthatja a közönség.