A Fejér Megyei Múzeumegyesület csütörtökön tartotta éves közgyűlését a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében Bányai Balázs titkár vezetésével, a Marosi Arnold Nap keretében. A történeti, régészeti és művészettörténeti örökség ápolásának és védelmének jegyében alakult egyesület fontos kultúraközvetítő tevékenységet folytat. Élére 1909-ben Marosi Arnold ciszterci rendi főgimnáziumi tanár, a földrajz, a természetrajz és a múzeumi tudományok kiváló művelője állt, jelentős gyűjtőmunkát végezve. Az 1910-ben megnyíló múzeum élére őt nevezték ki, haláláig volt az intézmény igazgatója – ez az időszak volt az egyesület működésének virágkora is. Rendezvényeinek a Szent István Király Múzeum ad otthont, együttműködnek a Tájak-Korok-Múzeumok Egyesülettel és a helyi Vértes Meteor Sportegyesülettel.

A tavalyi év eseményeinek összefoglalásáról beszámoló hangzott el, érintve többek között a kirándulásokat, a csurgói zenetörténeti konferenciát, Kralovánszky Alán régész domborművének avatását és a „Mind egy szálig” adománygyűjtő programban végzett szervezőmunkát. A 2017. évi tervekben három előadás szerepel a Kárpát-medence kerámiaművészetéről, amelyeket az Országzászló téri épületben tartanak. A tagok idén Csehországba utaznak több napos tanulmányi kirándulásra. Ősszel kerül sor Radetzky Jenő elismert ornitológus domborművének avatására, valamint a kapcsolódó kiállítás megszervezésére. Az egyesület szerepet vállal a tavalyi zenetudományi konferencia előadásait tartalmazó kötet megjelenítésében és az adománygyűjtő program szervezésében.

A közgyűlést követően a Kárpát-medence kerámiaművészete előadássorozat első vetített képes előadását hallhatták az érdeklődők Erdély népi kerámiaművészete. Kortörténet – gyűjtők – múzeumok címmel, Vörösváry Ferenc, a témát feldolgozó színvonalas kiállítású könyvsorozat szerkesztőjének tolmácsolásában, aki mint szenvedélyes gyűjtő, nyugdíjas gépészmérnök vált a téma kutatójává. A könyvsorozat ötlete és tematikája a kerámiakultúra gyökereinek kutatásával kezdődött, amely az egész Kárpát-medence kerámiaanyagát dolgozza fel hat kötetben. A kezdeményezés eredményeképpen több mint 80 múzeum és számos magángyűjtő működött közre, így válhatott közkinccsé a gyűjtés anyaga, gazdagítva a néprajzi értékeinkről szóló irodalmat. A magyar népi és polgári kultúrának olyan sokszor rejtett értékeivel foglalkozott a kutatás, amelyekben megjelenik a történelem és a használók mindennapjai is, és amely évszázadokon át létezett. A következő előadásokra március 2-án és 23-án kerül sor a habánok és a poszthabánok, majd az Alföld, a Dunántúl és a Tisza vidékének hagyományairól.