A biztonságos, határérték alatti aflatoxin-tartalmú tej termelésének feltétele a helyes takarmányozás, vagyis a lehető legalacsonyabb szennyezettségű alapanyagokból összeállított takarmányok használata; a szemes kukorica rostálása, és az ún. toxinkötők alkalmazása -
hívja fel a vigyemet a Nébih.

 

A tavalyi extrém meleg és aszályos időjárása és egyes növényvédelmi problémák (például rovarfertőzés) együttes hatására a hazai termesztésű kukoricában is megjelent a penészgombák által termelt aflatoxin. A szennyezett takarmány etetésével a toxin a tejben egy napon belül megjelenik. A szennyezésre oda kell figyelni, hiszen az 50 nanogramm/kg feletti mennyiségben aflatoxin tartalmú tej nem kerülhet a fogyasztókhoz. 

 

Az aflatoxin szennyezés lehetséges hazai forrásai többek között a szemes kukorica, a kukorica feldolgozás melléktermékei, az ezekből készült takarmánykeverékek (tápok), és kisebb mértékben a tömegtakarmányok, mint például a széna, vagy a szilázs. 

A tej aflatoxin szennyezettségét úgy lehet megelőzni, ha az állat a lehető legalacsonyabb szennyezettségű alapanyagokból összeállított takarmányt kapja. A szemes kukorica toxinszennyezettségét a többszöri magtisztítással lehet csökkenteni. Az aflatoxin mennyiségét ásványi eredetű toxinkötők segítségével is lehet mérsékelni, amelynek alkalmazása önmagában nem jelent megoldást, de segíti az aflatoxin elleni védekezést. Ha ennek ellenére a tejben mért aflatoxin mennyisége meghaladja a határértéket, a takarmányt azonnal le kell cserélni. 

 

A tejben gyorsteszttel kimutatott aflatoxin-érték tájékoztató jellegű, pontos értékét csak akkreditált laboratóriumok tudják meghatározni. Eladó és vevő közötti vitát úgy lehet a legjobban elkerülni, ha a minőségi tanúsítványok az adott tételre vonatkozó aflatoxin vizsgálati eredményeket is tartalmazzák.