A Helsinki 5/c nemzetközi útvonal döntéselőkészítő tanulmánya június 7-re készül el, tartalmát akkor hozzák nyilvánosságra Budapesten. Ez a sztráda, valamint a Komárom és Székesfehérvár között építendő gyorsforgalmi út egyaránt őrizni hivatott a közép-dunántúli régió különleges EU-s rangját.

 A magyar régiók hete ért véget március 21-én Brüsszelben. Ennek az európai uniós eseménynek az idejére készült el egy érdekes végeredményű elemzés, az EU központjában tartózkodva ismerhette meg a felállított rangsort Agócs István, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. Elmondta, hogy a Financial Times megbízásának eleget téve egy brit tanácsadó cég az Európai Unióhoz csatlakozott tíz ország 223 régiójának értékelését készítette el és tette közzé. A vizsgálódásra négy szempont alapján került sor. Elemezték, hogy 2000 és 2006 között mennyi, illetve milyen a GDP termelés és termelőképesség. Ugyancsak értékelték, hogy a két időpont között mekkora a piac mérete, illetve a piacbővítés lehetősége. A munkaerőpiac helyzete - jelene, jövője, a munkaerő képezhetősége - volt a harmadik vizsgálódási téma, a negyedik összehasonlítási szempontnak pedig a régiók forrásszerző képessége számított.

 A brüsszeli "eredményhirdetés" szerint az első helyezett Prága és környéke, a második Budapest és környéke, a harmadik pedig Pozsony és környéke lett. A három dobogós helyezés nem okozott meglepetést. A negyedik helyre - s ez már váratlan volt - a közép-dunántúli régiót sorolták. Az Európai Unió 25 tagországa régióinak GDP átlagát tekintve a Közép-Dunántúl - a maga 401 településével, 1,1 millió polgárával, 100 ezer vállalkozásával - 52 százalékot teljesít. A vállalkozásokról pedig azt is érdemes tudni, hogy a 90 százalék 10 főnél kevesebbet foglalkoztat, 8 százalék dolgozik a 10 és 50 fővel, s a maradék 2 százalék a ténylegesen nagy cég, igaz, ők adják a termelési érték 70 százalékát.

 A negyedik helyezés "tartóssá" válásának egyik fontos eleme, hogy a térség közlekedési infrastruktúrája lépést tartson a kor követelményeivel. Néhány mostanában sorra kerülő hazai és nemzetközi rendezvény erről szól: a tervezett nemzetközi gyorsforgalmi utakról részben megbeszéléseket folytatnak, részben döntenek is az érintettek. Agócs Istvántól, aki a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöki tisztsége mellett betölti a Vág-Duna-Ipoly Eurorégiónak, valamint a Visegrádi Országok Eurorégiói Konzultatív Tanácsának az elnöki tisztségét is, tudjuk, hogy a közép-dunántúli régiót két új észak-déli tengelyű gyorsforgalmi út szeli majd át. Az egyik Komárom térségében valósul meg, ott egy híd és egy regionális út készül el, s vezet egészen Székesfehérvárig. Április 12-én kerül sor egy tanácskozásra, hogy döntést hozzanak az országos területfejlesztési tervben szereplő komáromi új hídról. Pontosabba arról, hogy az egyaránt megtervezett keleti, illetve nyugati nyomvonal változatok közül melyik valósuljon meg. Agócs István a Piac & Profittal közölte, hogy ő már túl van a szlovákiai partnerekkel folytatott tárgyaláson, s ott a nyugati nyomvonalat tartják megfelelőnek. Az elnök elfogadta a szlovák indítványt, s az áprilisi tanácskozáson ezt képviseli majd.

 A másik gyorsforgalmi út már nem csupán helyi igényeket elégít ki, hanem összeurópaiakat is. A Helsinki 5/c - immáron Hiányzó kapocs névvel is illetett - nemzetközi útvonalról az úgynevezett döntéselőkészítő tanulmány június 7-re készül el, s a benne szereplő tudnivalókat Budapesten hozzák majd nyilvánosságra. Agócs István a dokumentumról most még nem adhat információt a sajtónak, de azt azonban közölte, hogy a magyarországi, érintett a  közép-dunántúli és központi régióba tartózó települések polgármesterei ismerik a legfontosabb elképzeléseket. Ennek alapján született meg a települések közös deklarációja a Helsinki 5/c építésének támogatásáról. A polgármesterek pártfogásának megszerzése átlépi az országhatárt, a Vág-Duna-Ipoly Eurorégiónak, valamint a Visegrádi Országok Eurorégiói Konzultatív Tanácsának elnöke jelezte, hogy most Szlovákiában és Lengyelországban, a sziléziai régióban kell megszerezni a Brüsszel számára fontos aláírásokat a Balti tengertől az Adriáig vezető Helsinki 5/c uniós finanszírozása érdekében.

(Piac és Profit)