Az Új Magyarország programot mutatta be a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács augusztus 29-i ülésén Bajnai Gordon Székesfehérváron. Kovács Tamás a Regionális Fejlesztési Ügynökség programigazgatója a régió fejlesztési elképzeléseit tartalmazó dokumentumot, azaz a KD-ROP-ot ismertette. A Közép-dunántúli régió önálló Regionális Operatív Programja (KD-ROP) a 2007-2013-as EU-s pénzügyi-programozási időszakban a régióba érkező közösségi források minél teljesebb körű felhasználását alapozza meg, segítve a régió versenyképességének növekedését illetve a régió társadalmi kohéziójának erősítését. A dokumentum elkészítése Európai Unió által előírt kötelezettség, de egyúttal olyan eszköz is, amely segítségével a régió korábban lefektetett stratégiai irányai mentén dinamizálhatja a Közép-Dunántúl középtávú fejlesztési lehetőségeit.

 A KD-ROP az a dokumentum, amelyet a Tanács jóváhagyása után kell eljuttatni Brüsszelbe az idei év őszén, annak érdekében, hogy az Európai Unió általi elfogadását követően a régió a regionális szintre rendelt forrásait saját intézményrendszere által koordináltan, eredményesen felhasználhassa. Meghatározták a Közép-dunántúli régió szempontjából kiemelt, komplex fejlesztéseket.

 A grémium döntött céltámogatások odaítéléséről, a kiegészítő keret terhére 467 millió forintot osztottak ki. Hegymagas és Raposka Községek Önkormányzata szennyvízközmű építésre használhat fel több mint 300 millió forintot. A káptalantóti önkormányzat több mint 165 millió forintot költhet szennyvízcsatorna-hálózat építésére. 

 Az ülésen tájékoztató hangzott el arról, hogy megalakult a Közép-Dunántúli Regionális Informatikai Klaszter. A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség támogatását is élvező szerveződés egyik, kimondott célja, hogy -  a partnerségen alapuló együttműködés lehetőségeire támaszkodva -elősegítse a régióban működő informatikai kis- és középvállalkozások (közismert nevén KKV-k) beszállítói készségének, képességének és lehetőségének a fejlesztését a hazai piacon és a határon túl. Az alapító tagok között helyet kapnak ERP forgalmazók és hardverszállítók, rendszerüzemeltetéssel vagy szoftverfejlesztéssel foglalkozók, informatikát oktatók vagy alkalmazók, hardver közeli fejlesztők, vagy tanácsadói feladatokat ellátók, biztonságtechnikával, beléptető rendszerekkel foglalkozók, hálózat építők, vagy a design készítésre fókuszáló, netán az informatika HR területén működő cégek. Az eltérő tevékenységek sokszínűségéből adódó szélesebb kínálat éppen úgy a fejlődést szolgálja, mint az azonos tevékenységet végző vállalkozások műszaki, gazdasági potenciáljának nagyobb projektek megvalósítása érdekében történő, eseti egyesítése.

 A regionális tanács ülésén elhangzott, hogy a Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács (KD RET) elnöksége, a TÁRKI - Egészség Tudásközpont és az ÁNTSZ vezetőivel javaslatot fogalmazott meg arról, hogy a Norvég Alap segítségével a térség egészségügyi fejlesztése és optimális működtetése érdekében népegészségügyi és szociális információs központot hozhasson létre. Az együttműködő szervezetek által rendelkezésére bocsátott, valamint az önállóan gyűjtött adatokból a lakosság egészségi és szociális állapotára, az egészséget és a szociális helyzetet meghatározó legfontosabb gazdasági-társadalmi, lakó és munkahelyi környezeti tényezőkre valamint az ellátórendszer működésére, igénybevételére vonatkozó tudásbázist épít fel, és bocsát rendelkezésre. A regionális központban rendelkezésre álló tudásbázis felhasználásával olyan politikai, szakmai és gazdasági döntések hozhatók, amelyek eredményeképpen egészségesebb lesz a lakó- és a munkahely, kedvező irányba módosul a régió lakosságának egészségmagatartása, javul a szolgáltatások színvonala és az egészségügyi rendszer hatékonysága, amely hozzájárul a régió versenyképességének növeléséhez. 
 
 Az Európai Unió több tagállamában, mint pl. Angliában, Franciaországban, Olaszországban, Németországban már működnek regionális népegészségügyi és szociális információs központok. Céljuk, hogy elősegítsék a regionális szintű egészséginformáció új szempontú feldolgozását, minél szélesebb körben történő elérhetőségét és felhasználását a helyi döntéshozatalban, erősítsék a népegészségügyi és szociális szemléletet a lakosság egészségének javítása érdekében. Az EU-ban a lakosság egészségére egyre inkább, mint a versenyképesség egyik zálogára tekintenek. Ezt mutatja az is, hogy a regionális fejlesztések szempontjából fontos strukturális indikátorok között 2004-ben már egy egészségi állapotot leíró mutató is szerepelt.