 Jobb eséllyel juthatnak beruházásokhoz azok a megyei jogú városok, amelyek tudatosabban élnek jogalkotási lehetőségeikkel - íállapítja meg az IR Consulting közjogi tanácsadó társaság tanulmánya. A csütörtökön megjelent tanulmány szerint az élen végzettek kevesebbszer változtatták meg a költségvetésüket, az uniós pályázatokról nagyobb számban döntöttek képviselő-testületi szinten, s kiemelten foglalkoztak a vagyonszabályozásukkal.
A 2004-2007 között a tőkevonzást Veszprém önkormányzata segítette leginkább jogszabály-alkotási tevékenységgel, Kaposvár pedig az előkelő második helyen szerepel. A jogalkotás-hatékonysági index összehasonlítására Magyarországon eddig nem alkalmazott módszert használt; 23 megyei jogú város - két várostól nem kaptak adatokat - adott időszakban meghozott 1.200 rendeletét és határozatát vették szemügyre.
A tízes lista harmadik helyén Szekszárd áll, majd Győr, Székesfehérvár, Kecskemét, Eger, Nagykanizsa, Pécs és Hódmezővásárhely folytatja a sort. A rangsor végén szereplők - utolsó helyen Zalaegerszeg áll - sokszor módosították a büdzséjüket, s nem törődtek érdemben a gazdálkodásukkal. |
Webkamera
