Magyarországon az átmenet korai éveiben, 1990 és 1995 között megemelkedtek a jövedelmi egyenlőtlenségek és a szegénység, azóta azonban lényegében változatlan szinten, valamivel az OECD-átlag alatt stabilizálódtak a mutatók. Jelentős eltérés, hogy az időskori szegénység csökkenése, illetve a fiatalkori szegénység emelkedése erősebb volt Magyarországon az OECD átlagnál.
Az OECD-nek a TÁRKI kutatóintézet közreműködésével készített, a jövedelmi egyenlőtlenségeket vizsgáló tanulmányának tartalmát ismertetve Medgyesi Márton kutató elmondta, hogy míg Magyarországon stagnáltak az egyenlőtlenségek, az OECD-országok háromnegyedében az elmúlt 20 évben nőttek a jövedelmi különbségek.
Egy másik jelentős eltérés, hogy az időskori szegénység csökkenése, illetve a fiatalkori szegénység emelkedése erősebb volt Magyarországon, mint az OECD-átlag.
Medgyesi Márton elmondta azt is, hogy 2005 és 2007 között csökkent Magyarországon a leggazdagabb és legszegényebb 10 százalék jövedelme közötti különbség, a szegények (a mediánjövedelem felénél kevesebb jövedelemből élők) aránya pedig 2000 óta csökkenésnek indult.
A TÁRKI kutatója ugyanakkor rámutatott arra is, hogy míg Magyarországon minden negyedik háztartásnak nehézséget okoz az alapvető fogyasztási cikkek, illetve a megfelelő lakáskörülmények biztosítása, addig az OECD-országokban átlagosan csak minden nyolcadik háztartásnak kell hasonló problémákkal megbirkóznia.
Michael Förster, az OECD szociálpolitikai részlegének vezető szakértője beszámolt arról, hogy a leggazdagabb és legszegényebb 10 százalék jövedelmének aránya az OECD-országok közül Dániában és Svédországban a legalacsonyabb (1:5), míg Törökországban és Mexikóban a legmagasabb (1:25). Az OECD átlag 1:8, Magyarország mutatója kevéssel az átlag alatt helyezkedik el - tette hozzá. Michael Förster megjegyezte, hogy az OECD-országokban a vagyon eloszlása sokkal egyenlőtlenebb, mint a jövedelemé. |
Webkamera
