„Munka és család két olyan cél, ami mindenki számára fontos. Mindannyian tudjuk azonban, hogy a mindennapi életben nehézségekbe ütközik az összehangolásuk. Sok múlik tehát a munkahelyeken." - emelte ki Róth Péter alpolgármester a pályázat kapcsán. Székesfehérvár alpolgármestere sok sikert kívánt a SZÉNA Egyesület munkájához, és arra kérte a fehérváriakat, hogy ha munkahelyük a megítélésük szerint megfelel a családbarát munkahely kritériumainak, akkor küldjék el jelölésüket. 

Bálesné Elekes Rita, a SZÉNA Egyesület a Családokért elnöke elmondta, hogy a TÁMOP 5.5.1.B-11/2-2011-0187 kódjelű „Mindenünk a család” című projekt keretében a családi közösségi kezdeményezéseket illetve programokat kívánjuk erősíteni. „Magyarországon jelenleg még mindig nagy gondot okoz a családok életében a munkahely és a család közötti optimális viszonyrendszer kialakítása, a korai gyermeknevelés utáni a munkaerőpiacra való visszatérés, a munkahelyi és az otthoni feladatok együttes ellátása, illetve az ezek által okozott feszültségek és problémák kezelése.” - emelte ki az egyesület elnöke. A projekt által erősíteni szeretnék a gyermekvállalás és a munkavállalás összeegyeztetésére szolgáló jó példákat, amelyek többek között az alternatív foglalkoztatási formákra, a szülés utáni munkaerő-piaci re-integráció elősegítésére, az önfoglalkoztatás elősegítésére, valamint speciális képzések lebonyolítására irányulnak.

 Székesfehérváron az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet által készített kutatásból kiderült a korábbi években, hogy a lakosok 7 százalékának családjában előfordult már, hogy szerette volna bölcsödébe járatni gyermekét, de nem volt hely, 12 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem tudta kire hagyni beteg gyermekét, miközben halaszthatatlan elintéznivalója volt. Ennél is nagyobb hiányosságok mérhetők az idősellátásban, mert a lakosok 23 százaléka szerint jó lett volna, ha valaki az idős családtagjára időnként figyelt volna, 8 százalékuk azt is átélte már, hogy szerette volna idősek otthonában elhelyezni rokonát, de nem volt szabad férőhely, és 12 százaléknak időnként kellett volna valaki, aki tudja helyettesíteni az ápolót.

 

A családon belüli feladatmegosztás miatt jellemzően inkább a nők küzdenek ezekkel a problémákkal, a megkérdezett nők 10-15 százaléka a gyermekek elhelyezésével kapcsolatos hiányosságokat a saját bőrén már megérezte, az otthoni vagy intézményi idősellátással kapcsolatos szolgáltatási hiányosságokat pedig 12-27 százalékuk tapasztalta meg. Életkor szerint jellemzően az ún. „szendvics” generáció, a 35-59 éves korosztály a leginkább érintett, hiszen nekik egyszerre kell két inaktív korosztály (a gyermekeik és a szüleik) ellátásáról gondoskodni, e korosztály 20-25 százaléka szembesült már a szociális ellátórendszer kapacitásbeli és szolgáltatásbeli hiányosságaival.